Ive 1983 sämikielâliih kirjeh
Taat artikkâl teikâ ton uási lii koskân. Tun puávtáh išediđ Wikipedia viijđedmáin siijđo. Lasetiäđuh sättih leđe savâstâllâmsiijđost. |
Ive 1983 sämikielâliih kirjeh -sijđo kieđâvuš čaabâ- já tiätukirjálâšvuođâ kiirjijd, moh almostuvvii mon peri sämikielân ive 1983.
Anarâškielân[mute | mute käldee]
Tiätukirjálâšvuotâ[mute | mute käldee]
Škovlâkirjeh[mute | mute käldee]
- Ellen Marit Guttorm – Kaiccâ: luuhâmkirjááš, orjâlâškielâst anarâškielân jurgâlâm Kaarina Mattus[1][2]
- Marit Guttorm já Dagny Skals – Máárjá: luuhâmkirjááš, orjâlâškielâst anarâškielân jurgâlâm Kaarina Mattus[1][3]
- Inger Seierstad – Maa eälu kuvlan: luuhâmkirjááš, orjâlâškielâst anarâškielân jurgâlâm Veijo Paltto já kielâ tivvoom Matti Morottaja[1][4]
- Dagny Skals – Puolašpeivi: luuhâmkirjááš, orjâlâškielâst anarâškielân jurgâlâm Kaarina Mattus[1][5]
Nuorttâlâškielân[mute | mute käldee]
Čaabâkirjálâšvuotâ[mute | mute käldee]
Párnái- já nuorâikirjálâšvuotâ[mute | mute käldee]
- Inger Seierstad – Peârnaž puõcci åʹrnn, nuorttâlâškielân jurgâlâm Satu já Jouni Moshnikoff [6]
Tiätukirjálâšvuotâ[mute | mute käldee]
Škovlâkirjeh[mute | mute käldee]
- Satu já Minna Moshnikoff – Mäʹrjj da Ǩiurrâl: lookkâmǩeʹrjj[6]
- Satu já Minna Moshnikoff – Mäʹrjj da Ǩiurrâl: mättʼtõõttâmǩeʹrjj[6]
Oskolduvliih kirjeh[mute | mute käldee]
Käldeeh[mute | mute käldee]
- ↑ 1,0 1,1 1,2 1,3 Anarâškielân almostittum kirjálâšvuotâ Siida. 2006. Siida já Anarâškielâ servi. Čujottum 17.3.2024.
- ↑ Aabis 2 : kiđđa-aabis Finna. Čujottum 18.3.2024. (suomâkielân)
- ↑ Máárjá Finna. Čujottum 18.3.2024. (suomâkielân)
- ↑ Maa eälu kuvlan Finna. Čujottum 18.3.2024. (suomâkielân)
- ↑ Puolašpeivi Finna. Čujottum 18.3.2024. (suomâkielân)
- ↑ 6,0 6,1 6,2 6,3 Koltankielinen julkaisutoiminta / Publications in Skolt Sámi language (PDF) Siida. Čujottum 28.1.2023. (suomâkielân) já (eŋgâlâskielân)
|